Digitális kommunikáció kontra személyes kommunikáció

A napjainkban felnövő generáció számára már szinte teljesen elképzelhetetlen lenne az élet mobiltelefon és internet nélkül. Számukra teljesen természetes az, hogy online felületen kommunikálnak ismerőseikkel, barátaikkal a személyes találkozások és beszélgetések helyett. Mennyire máshogy volt ez még akkor, amikor én voltam gyerek, 20-25 éve :) Akkor még hol volt az internet és a mobiltelefon. Sokkal többet beszélgettünk és mozogtunk:) és úgy gondolom, az akkoriban úgy is volt rendjén, de ma már más jellemző.

Azonban abban biztos vagyok, hogy a face to face, azaz személyes beszélgetéseinket nem helyettesíthetjük teljes egészében online csevegésekkel. A Psychology Today összegyűjtötte azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek hiányoznak az online kommunikációból. Ezek közül a legfontosabb a testbeszéd, a hangnem, a hanglejtés, továbbá a szemkontaktus azzal, akivel éppen beszélünk. Gondoljunk csak bele, hogy a szemkontaktus ugyanolyan hatásos lehet akár egy videós digitális kommunikáció során, mint amikor szemtől szembe beszélgetünk? [1] 

Kép forrása: http://www.parachutedigitalmarketing.com.au

Véleményem szerint nem, sőt mi több, még a tartalomhoz kapcsolódó érzelmeinket is „csak” szimbólumokkal tudjuk kifejezni digitális környezetben. Szemléltetésként összegyűjtöttem a leggyakrabban használt Facebook szimbólumokat: smile :-) :) :] =); smile :-) :) :] =); frown :-( :( :[ =(;  tongue :-P :P :-p :p =P, kiss :-* :*; glasses 8-) 8) B-) B); angel O:) O:-);  cry :'(; heart <3; Like (Y) De hol marad akkor a közölni kívánt tartalom pontos értelmezése? Hogyan lehet elkerülni az online csevegések okozta könnyű félreértéseket? 

Hiába tudjuk, hogy a digitális kommunikáció kevésbé hatékony a személyes beszélgetésekkel szemben, a digitális média és az ott rejlő kommunikációs lehetőségek erőteljesen fejlődnek. A digitális világ fénykorát éljük, melyben a személyes kapcsolatok kezdenek háttérbe szorulni, leginkább a fiatalok, a digitális bennszülött generáció körében. Egyre inkább előtérbe kerülnek a felületes „online kapcsolatok” és a felületes online barátságok. Olyan emberekkel vagyunk szoros virtuális kapcsolatban, akiket lehet, hogy valójában nem is ismerünk személyesen.

Vajon ez akkor most jó vagy rossz? Vajon a változó környezet jó vagy rossz hatással van a mai fiatalokra? Hogyan használják ők, a fiatalok a digitális világ nyújtotta lehetőségeket? Felismerik az online kommunikáció korlátait és hátrányait? A következő bejegyzésből ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk :)

---

[1] http://www.psychologytoday.com/blog/family-secrets/201010/facebook-versus-face-face

A blog a mai naptól újra aktív

Kedves olvasók!

A mai naptól új, rendszeres tartalommal jelentkezem a marketing és piackutatás világából. Jó olvasást kívánok. Bármilyen kérdés esetén forduljatok hozzám bizalommal akár itt, akár a facebook oldalon keresztül:

Marketing és Piackutatás facebook oldala

Zsolt

Ahogy mi látjuk magunkat és ahogy a környezetünk lát minket

Általában negatívabban látjuk magunkat mind kívülről mind belülről, mint a környezetünkben élők. Ezt  a  gondolatot dolgozza fel ez a művészi videó is a Dovetól, érdemes megnéznetek.

forrás: http://www.youtube.com/watch?v=UQXP6BTHwhY

Tippek kérdőív szerkesztéshez

Az alábbiakban néhány hasznos tippet szeretnék arról adni, hogy hogyan szerkesszetek meg egy kérdőívet, legyen az akár online vagy offline kutatáshoz felhasznált. 

Az alábbi tippek lehet, hogy magától értetődőnek tűnnek első olvasásra, de higgyétek el, sokan figyelmen kívül hagyják őket, miközben kérdőívet szerkesztenek. 

• A kérdőív elején helyezd el azokat a kérdéseidet, melyek megválaszolása nagyobb figyelmet és összpontosítást igényel a kitöltő részéről. Miért? Mert a kérdőív elején még koncentráltabb a kitöltő, jobban összpontosít a kérdésekre.

• Kövesd a fokozatosság elvét, ami azt jelenti, hogy egy tágabb kérdéskör vizsgálatával kezdd a kutatást, és utána fokozatosan szűkítsd a témát a konkrét kutatási kérdésköröd vizsgálatára. Például: Amikor a fiatalok Facebook használati szokásait vizsgálod, először célszerű rákérdezni arra, mennyit interneteznek, majd megkérdezni, mennyi időt töltenek közösségi portálokon, és végül rá lehet térni konkrétan ezután a Facebookon eltöltött idejükre.

• A megadott válaszlehetőségeid minden esetleges válaszlehetőséget tartalmaznak? Gondolj csak bele abba, hogy könnyen meglehet, hogy felteszel egy kérdést, és a válaszadó valami miatt nem tudja arra a választ, vagy valamilyen okból nem igaz rá egyik megadott válaszlehetőség sem. Fontos, hogy   biztosítsd a nemleges, nem tudom válaszlehetőségeket is a kérdőívedben!

• A kérdés megfogalmazásakor figyelj oda arra is, hogy egy kérdésen belül ne két kérdést fogalmazz meg! Kerüld az ilyen jellegű helytelen megfogalmazást: Mikor és mennyi időt szoktál a Facebook előtt tölteni? Helyesen ez 2 külön kérdésként szerepelne. Először azt kellene felmérni, hogy mikor szokott az egyén Facebookozni, utána pedig azt, hogy mennyi időt. 

• Az életkorra, nemre, iskolai végzettségre, lakóhely vizsgálatára vonatkozó kérdéseket pedig célszerű a kérdőív végén elhelyezned. 

Az énmárka építése online közegben

 Az előbbi bejegyzésben az énmárka kialakításáról, és annak fontosságáról olvashattunk. Ebben  a bejegyzésben arra világítok rá, hogy milyen lehetséges módozatai vannak az énmárka építésének online környezeten.

Az alábbi saját szerkesztésű ábra azt mutatja, hogy milyen online platformokon tudjuk kialakítani és formálni online márkaképünk.

 

Egyik ilyen platform a közösségi média. Ma már a legtöbb ember rendelkezik érvényes Facebook profillal. Kommenteket, híreket, fényképeket, cikkeket osztanak meg egymással, kapcsolatokat alakítanak ki, networkingelnek, likeolnak, üzeneteket váltanak egymással, chatelnek. Az, amilyen képeket feltöltünk magunkról a közösségi oldalakra, amilyen tartalmat megosztunk, amilyen oldalakat kedvelünk, amilyen hozzászólásokat írunk, mind-mind a személyes márkánkat alakítja. Napjainkban nem véletlen, hogy a legtöbb állásinterjú előtt a fejvadászok és a HR-esek megnézik az állásra jelentkezők Facebook oldalát, és mint egyfajta előszűrőként használják azt.  A Facebook mellett egyre inkább növekszik a LinkedIn népszerűsége is. Azonban ez egy kifejezetten szakmai célra használatos portál, és a regisztrált tagok is már többnyire munkahelyen dolgozók. Ez a platform a szakmai énmárka építésére adhat lehetőséget.

Ha a közösségi médián kívül szeretnénk még online márkaképünket kialakítani, megerősíteni, további lehetőséget nyújt még erre az is, ha saját weboldal vagy blog szerkesztésébe kezdünk. Azonban ezeken az oldalon is ugyanúgy érvényes az, hogy a feltöltött és közölt tartalom, a reakció, és az ígért szó alapján alkotnak rólunk véleményt olvasóink, webolalunk látogatói, vagy akár vásárlóink.

Legyen szó akár online, akár offline közegről, nagyon fontos, hogy sosem rugaszkodjunk el a valóságtól, és ne egy olyan márkaképet alakítsunk ki magunkról, amilyennek mi is látni szeretnénk magunkat, hanem a valóságot tartsuk szem előtt. Őszinte gondolatokkal, odafigyeléssel, hitelességgel és kitartással mindenki számára adott a lehetőség, hogy felépítse pozitív énmárkáját.

Hogyan kezdd el sikeres énmárkád felépítését?

 Az alábbi bejegyzésben az énmárkával ismerkedhetünk meg közelebbről. A cikkem a 2013. április 8-án megjelent Magyar Coachszemlében is olvasható.

Mit is takar az önmarketing, az énmárka? - merülhet fel sokakban a kérdés. Jeff Bezos gondolatai alapján „ez nem más, mint amit mások mondanak rólunk, amikor kilépünk a szobából”.

Azzal, amit teszünk, ahogy viselkedünk, akarva vagy akaratlanul egy képet alakítunk ki saját magunkról. Lehet, hogy sokszor nem is tudatosul bennünk az, hogy az ember is „márkaként” éli világát. Azzal, ahogyan élünk, öltözködünk, amilyen stílusban kommunikálunk saját személyiséget, saját „márkát” alakítunk ki.

Minél inkább tudatosan is odafigyelünk a saját márkánk építésére, annál inkább érezni fogjuk az ezzel járó előnyöket. De hogyan is kezdjünk hozzá személyes márkánk építéséhez? 

Az alábbi saját szerkesztésű ábrában összegyűjtöttem azokat a tényezőket, amelyek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ki milyen képet alakít ki magáról.

Saját magunk sikeres marketingjéhez nélkülözhetetlen a megfelelő szintű önismeret.

Először is tisztában kell lennünk erősségeinkkel, gyengeségeinkkel, lehetőségeinkkel és az esetleges ránk leselkedő veszélyekkel. Ahogy egy vállalat esetében is gyakran alkalmazzák mindezek felmérésére a SWOT analízist, nyugodtan alkalmazhatjuk ezt saját magunk vizsgálatára is.

Erősségeink ismeretében azokra a területekre koncentrálhatunk, ahol otthon érezzük magunkat, ahol tudunk alkotni és újat nyújtani a világnak.

Nagyon fontos emellett az is, hogy kialakítsuk a minket jellemező online és offline stílust, ami mind a kommunikációnk mondanivalójában, annak stílusában, mind az öltözködésünkben körvonalazódik. Ezek legyenek egymással összhangban, és folyamatosan tartsunk ki a stílusunk mellett, hiszen ez által válunk hitelessé. Ahhoz, hogy pozitív legyen a rólunk kialakított márka képe, nagyon fontos az is, hogy mindemellett megbízhatóak tudjunk maradni. Ha megígérünk valamit, legyen az akár magán, akár üzleti vonatkozású, tartsuk magunkat az ígéretünkhöz.

Ahhoz, hogy énmárkánk és üzenetünk minél több emberhez eljuthasson, szükség van a networkingre, kapcsolatépítésre is

Kellemes Húsvétot

Nagyon kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok mindenkinek!

Kép: http://natalybirch.deviantart.com/art/FREE-Set-of-Egg-Shaped-Social-Icons-269174773?q=boost%3Apopular%20social%20icons&qo=230